A módszer
Mitől pontos a számításunk?
Az ascendens három dolgon múlik: a csillagok állásán, a pontos időn és a helyen. A bolygóállást, az időzónát és a koordinátát ellenőrizhető, szakmai forrásból vesszük. A születési időt te adod meg; ha nem tudod pontosan, megmondjuk, mi lett emiatt becsült.
A csillagászat
Ezredfokra pontos bolygóállások
A számítást a Swiss Ephemeris végzi: a svájci Astrodienst csillagászati motorja, amelyre számos professzionális asztrológiai program épül. Az eredményt a NASA JPL bolygótáblázatára épülő adatokhoz mértük — az eltérés a fok ezredrészénél is kisebb.
Az óra
Az az idő, ami tényleg járt
Magyarországon 1916 óta 4× vezették be és 3× törölték el a nyári időszámítást. A nemzetközi időzóna-adatbázisból (IANA) nézzük meg, mennyi volt az idő a születésed napján — nem a mai szabályt vetítjük vissza.
A hely
A te településed, nem a megyeszékhely
5 138 magyar helység (település és településrész) saját földrajzi koordinátájával számolunk. Nem a fővárossal vagy a megyeszékhellyel helyettesítjük a születési helyedet.
Honnan tudjuk, hogy pontos?
Nem csak elhittük. A számításainkat összevetettük a NASA JPL bolygótáblázatára épülő adatokkal, 1900-tól 2026-ig, a Naptól a Plútóig. A legnagyobb eltérés sem érte el a fok ezredrészét.
Ezért kérjük a születési időt percre pontosan: a csillagászat nálunk pontos, a leggyakoribb hibaforrás az óra. Ha nem tudod pontosan, a riport jelzi, melyik része lett emiatt bizonytalan.
Jó tudni
A NASA JPL-t mércének említjük: az ő nyilvános bolygótáblázatukra épülő adatokhoz mértük a számítást. A NASA, a JPL és a Caltech nem partnerünk, és nem ajánlja a szolgáltatást.
A számítás csillagászat, az értelmezés asztrológia. Az asztrológia nem tudományos módszer — az elemzést önismereti és szórakoztatási célra készítjük.
Az elemzés szövegét mesterséges intelligencia írja a kiszámolt adatokból. A számokat nem ő találja ki: azok a csillagászati motorból jönnek, és a riport végén nyersen is megkapod.
Részletek szakembereknek
A képletet az Astrologer API számolja (RapidAPI), amely a nyílt forrású Kerykeion könyvtárra (Giacomo Battaglia) és a Swiss Ephemerisre épül. Tropikus zodiákus, Placidus-házrendszer, geocentrikus látszó pozíciók.
A bolygópozíciók a Swiss Ephemeris beépített, a JPL-táblázathoz illesztett modelljéből (Moshier) jönnek. Ezt nem a szolgáltató közléséből tudjuk: tíz valódi API-választ (1912 és 2024 között) vetettünk össze a Moshier-értékkel, mind ezred ívmásodpercre egyezik. A riport nyers adatai ívmásodpercig mennek, ott a Hold utolsó számjegye eltérhet.
Időzóna: IANA tz-adatbázis, Europe/Budapest. Települések: GeoNames (CC BY 4.0). Az Astrodienst, a Kerykeion szerzője, a RapidAPI és a GeoNames eszközeit és adatait használjuk; a szolgáltatásért mi felelünk.
A mérés
Moshier-modell a JPL-alapú Swiss Ephemeris adatfájlokhoz (sepl_18, semo_18) mérve, 1900. január 1. és 2026. január 1. között 37 naponta, 1244 időponton, 0:00 UT. Geocentrikus látszó ekliptikai hosszúság, ívmásodpercben (1″ = 1/3600°, egy ezredfok 3,6″). Mérés: 2026. szeptember 13., pyswisseph 2.10.03.
| égitest | legnagyobb | átlag | RMS |
|---|---|---|---|
| Nap | 0,08″ | 0,02″ | 0,02″ |
| Hold | 2,58″ | 0,55″ | 0,68″ |
| Merkúr | 0,14″ | 0,02″ | 0,03″ |
| Vénusz | 0,48″ | 0,05″ | 0,08″ |
| Mars | 1,04″ | 0,07″ | 0,13″ |
| Jupiter | 0,78″ | 0,13″ | 0,17″ |
| Szaturnusz | 0,64″ | 0,12″ | 0,15″ |
| Uránusz | 0,53″ | 0,23″ | 0,26″ |
| Neptunusz | 0,37″ | 0,13″ | 0,15″ |
| Plútó | 0,80″ | 0,28″ | 0,34″ |
| Valódi holdcsomópont | 53,06″ | 9,51″ | 12,16″ |
A retrográd jelzés a Naptól a Plútóig egyik időpontban sem tért el. A valódi holdcsomópont oszkuláló pont, a Hold-modell deriváltjától függ, ezért ott az eltérés nagyobb (legfeljebb 0,015°) — jegyre és házra ez sem hat, de az „ezredfok” állítás rá nem vonatkozik. A Chiront a Kerykeion kisbolygó-adatfájlból veszi, arra ez a mérés nem terjed ki. Az ascendens pontossága a megadott születési időn múlik, nem a csillagászaton.
Források
Nézd meg, mi jön ki a te adataidból.
Pár perc. Nincs regisztráció, és az eredményt azonnal látod, nem e-mailben küldjük el.
Miért lehet hibás a kalkuláció? →